Székelyföld szerelmesei

 

 Ajánlás1

 

A csoportról

"Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér ne légy hűtlen soha"
Fórumok: 161
Hozzászólások: 7516
Csoport státusz: Publikus
Ajánlott csoportok: Hozzájárulással
Meghívás csoportba: Csak rendszergazdák
Érdemes olvasni a beszélgetést: Minden felhasználó

 

 

A IX. találkozó margójára. A topikot a találkozóról szóló beszámolóknak nyitottam.

A technika ördöge egy kicsit megviccelt és törlődött a tegnap elkezdett beszámolóm, ezért most újra kezdem, elnézést, ha csak hasonló lesz az előzőhöz.
Kérlek benneteket, hogy az adott naphoz írjátok le mindig a saját élményeiteket, amit szeretnétek megosztani.

Kedves Tíbor, szerzezők, barátaink!.

A magam nevében köszönöm a fáradságos munkátokat, amivel megszerveztétek ezt a találkozót, hogy ismét egy élményekben gazdag találkozásról tudjunk beszámolni.
A következő napokban megpróbálom leírni napokra bontva az eseményeket, hogy akik nem voltak velünk, de olvassák a fórumot, azok is egy kicsit részesei legyenek a találkozónak.

Már hagyománnyá vált, hogy egy nappal korábban indulunk, valahol megszállunk, hogy ne fáradtan érkezzünk a találkozóra.
TALÁLKOZÓ ELŐTTI NAP.
Reggel 6 órakor indultunk. A 9 fős buszban többször együtt utazó kis társaság gyűlt össze 1-2 új csoporttaggal. Az utazás a már megszokott jó hangulatban telt, egész Király-hágóig. Itt a busz önindítója megadta magát, ezért minden indulásnál tolni kellett, ami elég sok feladatot adott Cserfesnek és Árpádnak. Mi a többiek azért nagyon jól szórakoztunk és nem vette kedvünket ez a nehézség. Szerencsénk az volt, hogy velünk volt "Csuti aki megoldja" Meg is oldotta mindig, de megmondom nem szívesen lettem volna a helyében.
Első hosszabb megállónk Kolozsváron a Házsongárdi temető volt. Egy nagyon szép sétát tettünk a temetőben. Sok-sok beszélgetéssel. Aki Kolozsváron jár, ne hagyja ki a temetőt.
Első szálláshelyünknek ebben az évben Árpád Györgyfalvát választotta.Kolozsvártól néhány km-re lévő kis település. A második bécsi döntés értelmében Györgyfalva és Kolozsvár között húzódott a határ. A Katolikus Egyház vendégházában szálltunk meg, ahol a plébános úr bemutatta a községet, megmutatta a templomot és elbeszéléséből megtudhattuk, hogy milyen nehézségekkel küzd a kis közösség és milyen erőfeszítéseket tesznek a közösség érdekében. A plébános úr megáldotta zászlónkat, amely így egy újabb szalaggal gyarapodott.
Egy finom vacsora és kellemes beszélgetés után nyugovóra tértünk.